~Paperclip 10.fejezet

Irány Párizs

Húh:D Hát sziasztok:D Eljutottunk a 10.részig is:) Eleinte azt hittem, hogy a harmadiknál már törölni kellesz:) Elég rövid lett amúgy, sajnálom:) Nem is húzom tovább az időt:) Jó olvasást!xx

"Szeretni valakit azt jelenti: Egy mások számára láthatatlan csodát látni..."

Ellie Williams szemszöge:


Pár nap eltelt azóta, hogy Georgevel elkezdtem járni. Vagy 5 nap. Nem nagyon mentünk nyilvánosság elé, de ma....Ma lesz egy interjú valami Lindával...Vagyis élő show, ahova engem is meghívtak. Nagyon izgulok mert elvileg előtte a 1D lesz, és nem nagyon akarok összefutni Harryvel... George persze próbál nyugtatni, de ez nem ilyen egyszerű. Félek....Mi lesz, ha megint nem fognak szeretni a rajongók?



Harry Styles szemszöge:


- Na? Milyen? - Nyomtam Louis orra alá a papírt, amire a dalszöveg volt írva.
- Bocs most nem tud érdekelni kicsi szívem! - paskolta meg az arcomat, majd Liamhoz igyekeztem.
- Liam! Milyen? - Ordítottam a lépcsőn fel a szobájába. majd benyitottam. Rögtön a kezébe nyomtam, majd olvasni kezdte.
- Nem rossz...Sőtt! És a dallam milyen lesz?
- Jó féle... De eléneklem, ha kell.... Ja! És csak szólok, nektek is be kéne segíteni, és Tomnak egy szót sem!
- Rendben, és benne vagyok....Holnapra meg lesz, ha még ma felvesszük az egészet, meg minden... Csak az interjú idejében gondolom nem....
- Na igen.... - Mondtam, majd lehajtottam a fejem, mert hallottam George, és Ellie állítólagos románcáról.
- Haver! Ne hogy itt sírj nekem! Így is úgy is vissza kapod a csajt! - Lépett be Zayn, majd a kezét a vállamra helyezte, és beleivott a sörébe.
- Remélem én is... - Kezdtek el potyogni lassan a könnyeim....



George Shelley szemszöge:


El sem hiszem, hogy ő tényleg itt van nekem, és tényleg szeret. Vagy is remélem. Az biztos, hogy nekem lehetetlen nélküle élnem, bár nem is akarok. Belepusztulnék, ha nem az enyém lenne, de nem is akarok belegondolni. Elég volt az a hét, amikor beleszerettem, de ő Harryvel volt.

*

Lindához tartunk. A fiúk is, és Ellie is alaposan kicsípve. Totál dögös volt, de nagyon izgult.


- Nyugi már! Imádni fognak, főleg azok után, hogy nyilvánosan elsírtad magad, amikor beszóltak neked... - Mosolyodtam el, majd a kezemet a combjára helyeztem. Halványan elmosolyodott. Nagyon sajnáltam, amikor bántották a többiek, de mindent meg fogok érte tenni, hogy ez most ne így legyen.
- Szeretlek... - Súgtam.
- Én is téged... - Mosolyodott el, majd behúztam az ölembe, úgy mentünk tovább a limuzinba.


Amikor megérkeztünk, vörös szőnyegen vártak minket. A "folyosón" elég sok testőr állt, és rengeteg rajongó a test őrök háta mögött, de persze ilyen "biztonsági felszerelés" volt. Még bent volt a 1D, szóval még volt idő, és elkezdtünk a rajongókkal fényképezkedni, és aláírást osztogatni. Sokan kértek Ellietől is fényképet, vagy aláírást. Rossz akarást nem nagyon hallottam, de nem is akartam.


- Figyu Ellie! Kérdezhetek egy őszintét? - Kérdezte a pólójából ítélve egy Directioner, de minket is szerethetett, mert egy 'I Love U Union J' tábla volt a kezébe.
- Persze! - Mosolygott kedvesen Ellie.
- Te már feküdtél le Harryvel? - Kérdezte, erre hirtelen csend lett. Mindenki kivétel nélkül Elliet kezdte figyelni, amitől elpirult.Közbe kellett lépnem.
- Még szép! Hiszen ezt a szerelmesek szokták csinálni, és Ellie régen szerelmes volt Harrybe. Harry is Elliebe, nem véletlenül feküdtek le. - Mosolyodtam el, majd a tömeggel együtt felnevettem. Ellien látszott, hogy valami nem stimmel, és éreztem, hogy kínos helyzetbe hoztam.
- Én sem vagyok már szűz! - Próbáltam a témát magamra terelni. Ismét felnevettünk, és már Ellie is mosolygott szerényen. Rákacsintottam, majd kiszóltak, hogy mehetünk lassan be. Elköszöntünk a rajongóktól, majd igyekeztünk be. Amikor már beértünk, összekulcsoltam Ellie kezét az enyémnek, majd amikor már a fiúk lehagytak minket, a falnak szorítottam, és szenvedélyesen megcsókoltam. De tényleg totál dögös volt ebben a ruhában. Nem bírtam ellenállni.
- George...Ezt ne itt... - Súgta, de alig tudta kinyögni az ajkain. A nyakát kezdtem kényeztetni, de leállított. Nem volt nehéz amúgy elérnem, mert jóval kisebb nálam, és így minden testrészéhez könnyedén hozzáfértem. - George!
- Jó, jó! Rendben! Befejeztem! - Adtam meg magam. - Folytatjuk majd?
- Igen, de legalább ezen legyünk túl. Rendben?
- Okés! - Kulcsoltam össze a kezét az enyémmel, majd a fiúk után tartottunk.

- Na? Mit csináltatok? - Támadt le egyből Josh, amint beléptünk az öltözőbe. A 1D ott készült, de nem is köszöntek, meg semmi.
- Sakkoztunk! - Mondtam, mire nevetésben törtünk ki.
- Persze....
- Tényleg nem volt most semmi... - Ahogy kimondtam, Harry már idegesen ki is ment, majd bebaszta maga mögött az ajtót...Remek....


Harry Styes szemszöge:


Csek mentem, és végül arra jutottam, hogy elmegyek egy pár napra. Párizs tökéletesen hangzik. Ellie kedvenc helye is az volt, vagy is mindig is oda akart eljutni. Sírva rohantam ki, bár próbáltam takarni az arcom, hiszen körülöttem csattogtak a gépek, meg a Directionerek is sikongattak. Bepattantam a kocsimba (direkt külön kocsival jöttem) és nem érdekelt, ezerrel repesztettem haza.


Otthon összepakoltam, majd a reptérre mentem. Hagytam a srácoknak egy üzenetet, de úgy is tudják, hogy most mi van. Felszálltam egy magán gépre, majd az utat végigsírva repültem Párizsba....


Figyelem! Sajnálom, de egy ideig nem leszek....Telefonról az oldalon talán, de részt nem fogok tudni hozni...Sajnálom...Hiányozni fogtok, és remélem ugyan úgy fogjátok olvasni a blogomat, és komizni is♥♥...Sziasztok!xx

~Paperclip 9.fejezet

"Nem bírnék megbirkózni a tudattal..."



Sziasztok!:') Ma nem szeretnék nagyon itt dumálni, de ezt muszáj vagyok leírni:') Köszönök nektek mindent....Ha ti nem vagytok, nem komiztok, nem olvassátok, értékelitek a blogomat, talán az oldalon az admin szerepből is kiléptem volna:') Szóval köszönök nektek mindent!:') Nélkületek nem jöttem volna rá, hogy szerintetek tehetséges vagyok, és hogy valószínű, hogy írónak megyek!:') Nevessetek ki, de ha sikerülni fog nekem ez az írói izé, akkor biztos fel foglak titeket emlegetni!:') Szeretlek titeket, még az életemnél is jobban, bár alig-alig ismerlek titeket!:')♥ Ti vagytok a mindeneim [a 1D után]:) még a családom sem értene meg így engem, mint ahogy ti:') Köszönöm!♥
Őm...Tudom, nagyon rövid lett, de nem tudtam befejezni, és nem akartam úgy elmenni, hogy ne lenne új rész:) 5 komi, és kövi!:) Jó olvasást!xx

"Szeretlek édes, szeretlek Téged, szeretni foglak, amíg csak élek!"

A szívem heves vágtába kezdett. De nem a szerelemtől....Most nem.....Izgulni kezdtem.... Harry és köztem kb. 60 méter lehetett, szóval nem is biztos, hogy ide jön.

- Mennyünk gyorsan? - Nézett rám George. Bólintottam egyet, majd úgy tettem, mint ha nem vettem volna észre a volt barátomat. A könnyeimmel küszködve léptünk George házuk elé. Elmosolyodtam nagy nehezen, majd átöleltük egymást az előbb említett személlyel.

- Mehetünk? - Mosolyodott édesen el.

- Igen! - Követtem a példáját, majd bementünk.

- Sziasztok srácok! - Lépett be George. Én csak az oldalán álltam szerényen, közben össze kulcsolta a kezét az enyémmel.

- Csá! Ti jártok? - Nézett ránk ha jól tudom Jaymi.

- Nem... - Mondtuk egyszerre, amin felnevettünk. vagyis nem lenne rossz, ha igent mondtunk volna, de akkor is...

- Áh! Nagyon nem! - Jelent meg Josh nevetve, majd a kezünkre nézett, vele együtt mi is. Mind a ketten elpirultunk, majd elengedtük egymás kezét, és zsebre tettük.

- Csókot! - Szólalt meg ismét Jaymi.

- Nem fogom megcsókolni....Nem járunk....- Pirultam el.

- Attól függ megcsókolhatod!

- Nem fogom úgy megcsókolni, hogy ő nem akarja! - Szólt közbe George.

- Miért? Te akarod? - Nevetett Josh.

- Fejezzétek már be! Csak barátok vagyunk!

- Ja! Barátság extrákkal mi?

- Nem! Barátok, és nem több!

- Nem! Ez több, mint barátság! Elvileg a barátok nem szoktak kézen fogva járni, és nem ölelkeznek a ház előtt!

- Srácok! fejezzétek be! 

- Ha megcsókoljátok egymást, befejezzük, de ha nem, egész életedben kísérteni foglak! - Jelent meg Jamie. George sóhajtott, majd rám nézett, de én csak a cipőm orrát kezdtem fürkészni. A keze a derekamra került, amire felkaptam a fejem. Rá néztem. Láttam a szemébe, hogy nem akarja...

- Ne....Hagyjuk ezt... - Suttogtam. A szemöldökét kezdte ráncolni, de tudtam, hogy csak megjátssza magát.

- Baj van?

- Nem, csak....Ne... - Mondtam. Felkapott az ölébe, majd felvitt az emeletre, oda is a szobájába. Letett a sötétbe, majd gyengéden a falnak szorított. A két keze a fejem két oldalára került, míg az enyémek lassan a nyakát ölelték át.

- Szeretlek, Ellie....Amióta megláttalak a plázában, szeretlek.... - Kezdte el kényeztetni a nyakamat az ajkaival. - Kíváncsi vagyok, te hogy érzel....- Súgta szexysen a fülembe, amitől bevadultam. Az ajkai ismét a nyakamra, vagy esetleg a vállamra kerültek, de nem maradtak sok ideig ott. Egyre jött feljebb, és feljebb, és amikor már az államat is elhagyta, gyengéden az ajkaimra tapadt. Én örömmel viszonoztam, és hogy mit csináltunk, azt a fantáziátokra bízom, de mindenki tudja szerintem...

*

George Shelley szemszöge:



Én 9 körül ébredtem a fiúk röhögésére. Ellie még hihetetlen édesen aludt mellettem. Hihetetlen ez a lány....Eszméletlen jól csókol, és az ágyban sem semmi....De nem ezért szeretem...Én Őt szeretem, és nem azt, amilyen akárhol. Vagyis azt is, de sokkal jobban szeretem a személyiséget. Kiszálltam az ágyból, és gondoltam megpróbálok összeütni neki egy kis reggelit, de sikeresen felébresztettem. Gyorsan visszabújtam mellé, majd átkaroltam hátulról, és a hasát kezdtem simogatni.


- Jó reggelt! - Kezdtem el kényeztetni a nyakát, amit egy mosollyal fogadott.
- Szia! - Fordult felém, majd beletúrt a hajamba.
- Hogy aludtál?
- Egész jól.... - Mosolyodott angyalian el. - Te?
- Én tökéletesen! - Nyomtam egy puszit az ajkaira. - Tudod mennyire vártam már rád?
- Nem... - Mosolygott ismét.
- Jó reggelt fiatalok! - Tört be Josh a szobába, amin felnevettünk. - O....M....G.... - Nézet rá mindkettőnk nyakára, és csak akkor vettük észre, hogy tele volt kibaszott mély harapásnyomokkal. - Ennyire jó az ágyban?
- Te azt nem tudod elképzelni... - Kezdtem vizsgálgatni a nyakát. Az enyém nem érdekelt, de az övé néhány helyen sebes volt. - Nem fáj?
- Egy kicsit, de nem vészes...
- Áááá, nagyon nem! Mit fognak szólni, ha így mentek ki az utcára? - Nevetett Josh, miközben leült az ágy végére.
- Én nem bánom! - Mondtam, majd az előbb említett személlyel felnevettünk, Ellie csak a szemét forgatta. Felállt, majd kiment a konyhába. Az én egyik pólóm volt rajta (amibe persze 3-szor is belefért volna), és egy francia bugyi. Eszméletlen jó segge van, nem csodálom, hogy Harry úgy oda volt érte. De most velem van, és kiélvezek minden egyes pillanatát. Én is felálltam, majd mentem utána, persze nem full meztelenül....Egy fekete boxer volt rajtam. Elé álltam, majd lustán nyújtózkodni kezdtem, hátha attól jobban látszódnak a kockáim.
- Ugye tudod, hogy engem túlzottan nem érdekel a külső...? - Kérdezte, miközben a hasamat bámulta már szinte a nyálát csorgatva.
- Tetszik mi? - Ültem le mellé a kanapéra, majd az ölembe húztam, és szenvedélyesen megcsókoltam. - Szóval bejön? - Mondtam. Felnevettünk.
- Nem mondom, hogy nem jó, de akkor sem minden a külső.
- Az előbb még semmi sem volt a külső. most meg nem minden? - Nevettem, mire megforgatta a szemeit.
- Szeretlek! - Böktem meg az orrommal az arcét, mire felnevetett.
- Én is téged... - Mosolyodott el...


Harry Styles szemszöge:



Nagyon rosszul esett a tagnapi Ellies dolog. Bele kell húznom a dalba, mielőtt még Georgevel kezdenek járni... Nem bírnék megbirkózni a tudattal, hogy mást csókolna, mást ölelne, más kezét fogja, és a legrosszabb....Mással fekszik le....Ő az enyém! Felfoghatná már a világ! Nekem ő a mindenem! Nem fogom engedni, hogy más fiú legyen benne! Sürgősen vissza kell szereznem őt, mielőtt még késő lenne....

~Paperclip 8.fejezet

"Ellie! Kérlek ne tedd ezt velem!"

Sziasztok!:) Az előző résznél meg voltam veletek elégedve a hozzászólások miatt, és szeretnék most is!:) Jó érzés volt olvasni az engem dicsérő komikat, akármennyire is nem voltak igazak!:) Szeretlek titeket nagyon, és remélem ti is engem....Őm...Amúgy nem kérek majd Georgere negatív komikat, mert én szeretem őt, csak nem annyira mint Harryt majd, és nem ő tehet majd a történtekről:) Szóval szeretném még egyszer megköszönni, és a következő részben lesz egy nyeremény játék:) Ja! És csak akkor lesz kövi rész, ha összegyűlik az 5 komi!:) Jó olvasást!:)

Egy kérdés: Mit gondoltok Ellieről??.3

[Képen Ellie és George, csak úgy mondom:3]

"A mi sorsunknak vége lett, mond ki bátran: Ég veled!"

Ellie Williams szemszöge:



Meglepődtem. Azt hittem George feladja... Jó, bevallom rohadt helyes, hihetetlen édes, aranyos, és cuki, de akkor is Harry nekem az igazi....Vagyis remélem...Ránéztem Harryre, aki akarata ellenére bólintott egyet. Felálltam, majd egy mosollyal leírtam neki a számom.



- Köszi! - Mosolygott, majd elment. Közben Harry felállt, és összekulcsolta a kezét az enyémmel.
- 7 óra van....Lassan mehetnénk készülni, meg minden....Mondjuk a ruhád neked jól van, de nekem nem....Meg gondolom kicsit igazítani akarsz magadon, nem mint ha így nem lennél tökéletes! - Nyomott egy puszit a fejemre, majd mentünk haza...

*

- Mert mi a fasz bajod van így a hajaddal? - Emelte fel a hangját Harry.
- Az, hogy bármit is csinálok vele, bűn ronda vagyok! - Mondtam. Már kínjában szakadt szegény a röhögéstől.
- Add ide! - Vette el tőlem a hajsütővast.
- Nem!
- Miért nem?
- Mert!
- Nem bízol bennem? - Kérdezte, és ezzel a mondattal megfogott. Sóhajtottam, majd engedtem, hogy a hajamat bóklássza.
- Csukd be a szemed!
- Nem!
- Nem bízol bennem? - Kérdezte, majd ismételten sóhajtottam, és becsuktam a szemem.



- Voálá! Kész van Harry Styles, csak lányba! - Nyomott egy puszit az ajkaimra.
- Most már megnézhetem?
- Igen! - Mondta, majd kinyitottam a szemem. Egy féloldalas mosollyal kezdte igazgatni.
- Na! Hadd nézzem! - Fordultam a tükör felé. Nagy gyűrű göndör fürjei voltak, és meseszépen nézett ki.
- Hűűű... - Suttogtam.
- Szép...Mi?
- Igen....Köszönöm! - Mosolyodtam el, majd lágyan, de szenvedélyesen megcsókoltam.


Indítsd el:

***

A buli egyszerűen fantasztikus. Elég sokat piáltunk, és pár perc, és eljön a pillanat. Pár perc múlva 2012 lesz. Kimentünk az utcára, mint mindenki más, majd a pillanatot vártuk. Rengetegen voltak. Vagy 5000-en biztosan. Mi testőrrel tudtunk csak kijutni, és egy 5 méteres helyet hagytak nekünk. Mármint a lányoknak, és a 1D-nek.

- 5...4...3...2...1... Boldog új évet! - Ordította a tömeg, köztük mi is. Mindenkinek boldog új évet kívántam, kivéve még Harrynek.

- Boldog új évet szerelmem! - állt elém mosolyogva Harry.

- Neked is! - Mosolyogtam, majd egymás ajkaira tapadtunk.

És akkor....Akkor meghallottam egy olyan mondatot, amit nem kellett volna...A könnyeim lassan folyni kezdtek, és átfolytak a barátom arcára...

- Ne foglalkozz vele... - Simogatta meg az arcomat, de nekem ez így nem megy....Én nem akarok úgy élni, hogy a Directionerek gyűlölnek....

- Harry.... - Mondtam, de megcsuklott a szavam.

- Mi az? - Ráncolta a szemöldökét. Ránéztem, majd pár másodperc alatt megértette.... - Ugye nem?

- Sajnálom...

- Ne! Kérlek ne!

- Harry! Nem tudok mit csinálni....

- Ellie! Kérlek ne tedd ezt velem!

- De akkor még is mit csinálhatok? Amióta együtt vagyunk, csak utálkozást kapok, ez alól kivétel a mai plázázás! Sajnálom! És köszönöm, hogy megmutattad nekem, milyen az igaz szerelem...Sosem felejtelek el...  - Kezdett el patakokban folyni a könnyem. 

- Kérlek.... - Nézett rám könnyes szemekkel. Jobban sírni kezdtem. - Kérlek Ellie ne sírj! Attól csak én is sírni kezdek! És ne foglalkozz velük! Én szeretlek, te is szeretsz, és csak ez a lényeg!

- Harry! Soha senkit sem szerettem úgy, mint téged! De nem mindig lehet egy kapcsolatnak Happy End a vége.... - Sírtam, és addigra már mindenki csendben minket nézett. Csak vakuk kattogását lehetett hallani.

- De én szeretlek... - Kezdett el folyni sűrűn a könnye.

- Semmit sem ér, ha nem nem tudják elviselni... - Mondtam. Mosolyogtam egyet, hogy ne így lásson elmenni,  de nem bírtam tovább. Elsírtam magam, majd elrohantam...

***

1 hét telt el a Harryvel való szakításunk után. Mondanom sem kell, hogy még mindig mi vagyunk benne minden újságban, és a youtube-re is felkerült a beszélgetésünk, és nem kevesen nézték már meg. Rettenetesen fájt, amit tettem, de muszáj voltam megtenni. Nem veszítheti el értem Harry a hírnevét. Azt nem engedném. A kanapén ülve kisírt szemekkel kapcsolgattam a TV-t, és akkor jutott eszembe a nyaklánc, amit  Harrytől kaptam. Nem akartam levenni, de muszáj voltam. A Directionerek még azt hinnék, hogy kamu szakítás volt, ha meglátják rajtam. Remélem már Harry levette. Kint erősen esett az eső, és sötét volt. Vagy is félig meddig. Kikapcsoltam a TV-t, jobban bebugyoláltam magam a rajtam lévő puha plédembe, majd a dohányzó asztalt kezdtem bámulni.

Austin Williams szemszöge:

Nem bírtam így ránézni Elliere. Azért csak a húgom. Kéne neki szerezni egy pasit, akkor biztos jobb kedve lenne. Majd ha Miranda egyszer végre haza tolná a képét, akkor majd ő besegít. 2 hete nem láttuk, mert a barátjával van, hogy is hívjákkal. Csengettek. Reménykedtem benne, hogy Miranda az, de nem ő volt.

- Szia George! - Köszöntem.

- Helló! Őm...Ellie itthon van? - Kérdezte.

- Igen! Ott van a kanapén! - Mutattam a kanapéra, majd beengedtem. Leült mellé, majd simogatni kezdte a hátát. Ő lesz  befutó....Boldoggá teszi Elliet....

George Shelley szemszöge:

- Szia! - Mosolyogtam, amikor kinyitotta a szemét, és rám nézett. Egy halvány mosoly jelent meg az arcán. - Hogy vagy? - Kérdeztem, de csak elsírta magát. - Ne sírj... - Bújtam be mellé, majd szorosan magamhoz öleltem, és egy puszit nyomtam a feje tetejére. - Minden rendben lesz... - Suttogtam.

- Nem lesz....Elvesztettem életem szerelmét az emberek miatt.... Nem....Ezt nem kenhetem rájuk....

- Tudod annyira édes az a kis érzékeny, teljes szívből tiszta lelked... Senkinek sem mernél ártani... - Mosolyodtam el, majd feláll, felkaptam az ölembe, majd felvittem a szobájába. Letettem az ágyra, majd a szekrényébe kezdtem turkálni. Nem is kell mondnom, hogy találtam pár tangát, azoknál mindig felnevettem, ő meg mosolyogva a szemét forgatta.

- Mit keresel? - Kérdezte.

- Ruhát! - Mondtam, majd a kezébe nyomtam még azt, amit tőlem kapott.

- És mit csináljak vele?

- Vedd fel! Elviszlek vacsorázni! 

- Nem hiszem, hogy jó ötlet....Még mindig rólam hangos a világ...

- És azt várod, hogy ez magától elmúljon? Ők nem fognak addig le szállni rólad, amíg nem mondod meg az igazat...

- Lehet hogy igazad van.....

- Lehet?

- Akkor valószínű! - Nevetett angyalian.

- Na menny! Öltözz fel! - Mosolyogtam, majd a fürdőszobája felé indult. Bement, én meg a tarkómon összekulcsoltam a kezem, és háttal lehuppantam az ágyra. Totálisan beleszerettem..

Harry Styles szemszöge:

- Hova mész haver? - Kérdezte Lou. Gondolom a rózsa lepte meg a kezembe.

- Elliehez...

- Minek?

- Szeretném megbeszélni vele a dolgot....Én még mindig szeretem...

- Lehet, hogy szereted, de ni van, ha ő már nem?

- Most le akarsz beszélni róla?

- Nem, csak azt mondom, hogy legyél meglepetés neki. Ne csak úgy állíts be, ha nem csinálj is valamit érte...

- És még is mit?

- Írj neki egy dalt, vagy bármi! Csak az a lényeg, hogy legyen megint beléd szerelmes, és a Directionerek is értsenek meg! - Jelent meg Liam.

- Igaza van! - Tette a kezét a vállamra Niall.

- Segítettek? - Néztem rá a 3 fiúra. Zayn még mindig aludt.

- Igen... - Mosolyodott el Liam. Letettem a rózsát az asztalra, majd csak akkor jutott estembe a nyaklánc. Gyorsan ránéztem a nyakamra, és még szerencsére mindig ott lógott. Akárhányszor ránézek arra a nyakláncra, hirtelen elmosolyodok. Gondolni se tudnék rá, hogy Ellie nem lehetne az enyém, vagy még rosszabb....Mással lenne...Mondjuk nem kizárt, hiszen gyönyörű, édes, és okos...Még szép, hogy minden pasi oda van érte, köztük George is.



Ellie Williams szemszöge:



Felvettem azt a ruhát, meg azokat a kiegészítőket, amikor tőle kaptam, és kénytelen voltam a szemüvegemet is felvenni.



- Mehetünk? - Ölelt át.
- Én készen vagyok... - Mosolyogtam, majd ránéztem a nyakláncomra. Sóhajtottam, majd levettem magamról, és az ágy melletti éjjeli szekrényemen lévő kis ékszertartóra tettem, ami direkt erre a célra volt használva, bár még sosem vettem le azt a nyakláncot. Összekulcsolta George a kezét az enyémmel, majd mentünk.

***

- És a fiúk nem fognak szólni, hogy haza viszel? - Ráncoltam a szemöldököm.
- Nem...Csak ki fognak nevetni, hogy csajozok, vagy mi van? - Mondta. Felnevettünk.

- Na látod amúgy....A fotósok is leszálltak rólad....Vagy is remélem... - Nézett körül. Sóhajtottam, és érzékelte, hogy ezzel most eszembe jutott Harry. A szemembe könnyek gyűltek, és éreztem, hogy nem bírom ki, hogy ne engedjem el őket. - Ne sírj.... - Ölelt szorosan magához, majd vakuk villantak a szemembe. Elhúzódtam Georgetől, majd próbáltunk túl jutni a nagy tömegen. Én közben a könnyeimmel küszködtem, de mindenki tudta, hogy Harry miatt sírok. Remélem nem leszek megint ezzel az újságban....Harryvel szakítottunk, és nem akarom, hogy azt higgyék az emberek, hogy még mindig szeretem. George próbált eltakarni, de semmit sem ért. "Ti jártok?" "Igaz az esküvő?" "Tényleg megcsaltad Harryt?" Utálom ezeket a kérdéseket! Hogy a rohadt kurva életbe lennék képes megcsalni most úgy őszintén?! Na mind1... Mentünk, a fotósok követtek, amikor csak azt vettük észre, hogy egy másik fotós csapat gyülekezett velünk szemben, és valakit nagyon fényképeztek, bár nem annyira, mint engem....Csak azt látom meg, hogy egy göndör fürtű fiú nagy nehezen kibújik a tömegből, és felém közelít. Harry volt az.....

~Paperclip 7.fejezet

Nekem Most ott van Harry...

Sziasztok!:) Hát...Sosem gondoltam volna, hogy ilyen mélyre süllyed a blog...Minimum 10 kominak kell lenni, hogy ne töröljem a blogokat....holnap este 8-ig lehet, ha addig nincs meg a 10 komi, sajnálom...És ez nem csak a mostani részre vonatkozik...Szeretnék minél több nézettséget, sok sok feliratkozót, és sok komit! Jó olvasást!

"...A parázsnak nincs értéke izzás nélkül...A szívnek  sincs értelme szerelem nélkül..."

- Ugye tudod, hogy most már ritka lesz az a nap, amikor nem foglak ágyba dugni? - Mosolygott kanosan Harry, amint kinyitottam a szemem. Felnevettem.
- És ha én minden nap azt akarom, hogy ágyba dugj? - Túrtam bele a hajába.
- Mint ha lenne más választásod... Na mind1... Holnap délután indulunk anyához. Rendben?
- És mi lesz, ha nem fog szeretni? És ne mond azt, hogy így is úgy is fog szeretni, mert a Directionerekre is ezt mondtad, és még is a sírba kívánnak.
- Csak féltékenyek... Majd lenyugszanak...
- És mi lesz ha nem fognak?
- De le fognak...
- De ha mégsem?
- Akkor is együtt maradunk. Rendben? - Nyomott egy puszit a homlokomra. Bólintottam, majd felálltam az ágyból, velem együtt Harry, majd mentünk le.
- Nem akarsz még egy kis Nutellát enni? - Tartotta az orrom elé a Nutellás üveget. Felnevettem.
- Ma már nem... - Nevettem el magam.
- Rendben, de holnap nem úszod meg... - Mondta, majd bekapcsolta a TV-t, leült a fotelbe, engem meg az ölébe ültetett.

***

Perpillanat pakolunk be, mert 2 óra múlva indulunk a Styles családhoz. Kíváncsi vagyok Gemmára, Annere, és persze Dustyra is.

- Minden kész? - Jött be Harry a szobámba a fürdőszobából.
- Akkor biztos, hogy nem gáz, hogy viszem a kutyákat is? - Néztem rá az ágyon ülő két dögre.
- Egyáltalán nem. - Ragadta meg a derekamat, majd gyengéden közelebb húzott magához, és szenvedélyesen megcsókolt. Nekem a kezem a nyaka körül foglalt helyet. Már vagy 2 perce folytatódott a csók csata, amikor a kezét a fenekemen éreztem meg, amin felkuncogtam, majd visszahúztam a kezét a derekamra, de ugyan úgy visszacsúszott neki, és jó erősen markolászni kezdte.
- Harry.... Ezt e itt... - Súgtam bele a csókunkba.
- A saját szobádba vagy.... Miért ne lehetne?
- Mert mennünk kell...- Mondtam ki remegve. Hihetetlenül izgultam,  hogy mi lesz, ha nem tetszek majd Annenak...

***

- Izgulsz? - Szorította meg Harry a ház előtt a kezem, bár tudta, hogy felesleges a kérdés. Remegtem. Felnevetett, majd szorosan magához ölelt. - Na mennyünk... - Nyomott egy puszit az ajkaimra, majd fényképező csattogásokat lehetett hallani, és persze a szemünkbe vakuztak. Harry próbált takarni, de szinte kirángattak mögüle, amit Harry nem nézett jó szemmel, és éreztem, hogy nem kell neki sok, hogy behúzzon nekik.
- Hagyják őt békén! Akkor inkább fényképezgessenek engem, mint őt! - Húzott ki a barátom a nagy tömegből, majd gyorsan bedugott a kiskapun. Mindenféle pletykákat kérdezgettek, de egy sem volt igaz...
- Jól vagy? - Kérdeztem, amikor már be tudta magát tuszkolni a kiskapun.
- Inkább te... Nem bántottak, esetleg karmoltak meg? - Mért végig.
- Nincs semmi bajom... - Mosolyodtam el, majd a kezéért nyúltam, de elrántotta előlem. Ráncoltam a szemöldököm, de ő csak ártatlanul mosolygott.
-  Baj van? - Kérdeztem, majd a háta mögül elővettem a kezét. Tiszta vér volt, és fel volt dagadva. - Úr isten Harry! Van normális eszed? Még is mit csináltál? - Néztem nagyot, majd a kint lévő paparazzókra néztem. Egy a földön feküdt, és vérzett az orra. Levettem a selyem anyagú sálamat, majd Harry kezére takartam, majd megfogtam a másik tappancsát, és kiléptem vele együtt a kiskapun. Nagy nehezen kijutottunk a fotósok elől, majd beültem a vezető ülésbe, Harry meg mellém.
- Nagyon fáj? - Ráncoltam a szemöldököm.
- Nem... - Hazudott.
- Harry! Azért annyi ideje már ismerlek, hogy tudjam, hogy mikor hazudsz! Egyáltalán nem szégyen egy fiútól, ha fáj neki valami... - Mondtam, majd ránéztem, és láttam, hogy könnybe van a szeme. Nyomtam egy puszit az ajkaira, de neki nem volt elég. Szenvedélyesen megcsókolt, majd kopogást halottunk meg az ablak felől. Egy fotós volt az. Gyorsan beindítottam a kocsit, majd siettünk az orvoshoz.

***

- Boldog karácsonyt életem! - Nyújtott a kezembe Harry egy kis dobozt.
- Ez mi? - Néztem rá ráncolt szemöldökkel.
- Ajándéknak nevezik...
- Megbeszéltük, hogy nem veszel semmit...
- Most komolyan azt várod el, hogy ne vegyek neked semmit?
- Igen!
- jól van! Megjegyeztem! Látom mennyire örülsz neki! - Vágta be a durcit, majd a kezeimbe erőltette az ajándékot, és kíváncsian várta, hogy mit szólok hozzá. Kinyitottam....
- Te totál hülye vagy? - Álltam fel kiabálva.
- Most mi a baj? Azt hittem....hogy....hogy örülni fogsz neki.... - Nézett rám szomorúan.
- Harry! Te nem fogtad fel!
- De igen felfogtam! És azért adom ezt neked, mert szeretlek!
- De a szeretet kifejezése nem a drága szarok! Azzal semmit sem érsz Harry! - Nyomtam vissza erőszakosan a kezébe a dobozt, majd duzzogva felsiettem a vendégszobába.



Harry Styles szemszöge:


- Mi volt az? - Nézett bele anya a dobozba, majd felnevetett. - Én megértem, hogy kiakadt. Én sem engedném senkinek, hogy ilyen nagy pénzösszeget kölcsön rám.
- De anya! megtehetem! Nem hogy örülne neki, még duzzog!
- Szerintem az a baja, hogy a Directionerek meglátják benne, és jobban kezdik utálni....Hiszen Harry....Egy átlagos embernek nincs ennyi pénze egy kocsira.... - Ölelt át.
- Csalódtam a Directionerekben.... - Húztam a számon, majd igyekeztem fel Elliehez...

***

Ellie Williams szemszöge:


31-edike délután van. A szilvesztert a srácokkal, és persze a lányokkal fogom tölteni. Harry betartotta az ígéretet  és azóta minden nap ágyba bújok vele.... Vagy épp nem ágyba.... Vagyis értitek...A Directionerek már fenyegetnek is, hogy megkéselnek, elrepítenek a Marsra, meg minden...Szóval durva....Most épp a plázába nézelődünk, meg minden. Harry erőltette, hogy kicsit mennyünk el kettesbe nyilvános helyre, hát ha jobb lesz. Hirtelen sikítás hallottunk. Persze, hogy Directionerek. Harry mellé furakodtak, és engem kitoltak Harry mellől. Egy erőltetett mosollyal fogadtam az egészet. Szinte majdnem minden lány rám nézett, majd "szánalmas vagy"-úl kezdtek nevetni rajtam. Harry aggódó szemekkel nézett engem, de egy "nyugi, nem gáz" mosolyt erőltettem az arcomra, majd rámutattam egy kávézó asztalára, hogy ott megvárom.



Már kb. ülhettem ott egy órája, amikor még jobban rám jött az unalom. Csak kavargattam a szívószállal a forró csokimat, de már az is meghűlt, szóval lassan megittam, miközben az asztalon lévő újságot olvastam;



Harry Styles, és Ellie Williams


A legújabb sztár pár. A 17 éves Ellie Williams, és a nemsokára 18 éves Harry Styles több, mint egy hónapja együtt vannak. Erről már nyilatkoztak is, és már látták őket többször is kézen fogva, vagy éppen csókolózva.  Ám a lány nem tesz jót Harry, és a One Direction hírnevének sem. Sokan azt állítják, hogy Elliet látták más fiúval, vagy éppen LÁNNYAL!!!


- Mi a faszom?! - Kiáltottam el magam, de szerencsére csak a kávézó hallotta. Nem akartam tovább olvasni, szét téptem, majd kidobtam a kukába. Nagy hülyeség az egész! Indultam vissza a helyemre, amikor egy srác sikeresen rám öntötte a teáját.  - Remek...- Suttogtam, amikor végig néztem a pólómon.
- Úr isten! Sajnálom! Véletlen volt! Tényleg nagyon sajnálom! - Kezdett el sajnálkozni az a fiú.
- Nem gáz... - Próbáltam letörölni, de semmi.
- Hagy vegyek másikat!
- Nem kell... - Mondtam, majd rá néztem, és ő is rám.
- Sz...Szia.... - Nyújtotta a kezét.
- Őm...Hali! - Fogadtam el a kézfogást.
- Tényleg nagyon sajnálom...
- Nem baj... - Erőltettem egy mosolyt.
- Kérlek hadd vegyek másikat. Meg fogsz fázni, ha így mész ki....Őm...
- Ellie vagyok...
- Gyere! - Fogott karon, majd húzni kezdett. Amúgy nem azért, de rohadt helyes pali...
- Hova viszel? - Kérdeztem, de már meg is érkeztünk. Egy elég drága shop előtt.
- Ez megfelel?
- Nem!
- Mert mi baj van vele? A stylistem is ide szokott hozni....Ne értsd félre, a férfi részre....
- Hallod...Félreértettem! Egyből azt hittem, hogy buzi vagy! - Mondtam. Felnevettünk, majd behúzott.
- Ez megfelel? - Nyomott a kezembe egy elég szép, de inkább cuki ruhát. Eltakartam az arcomat, majd felvettem a szemüvegem. - Van szemüveged?
- Nincs! - Vettem le gyorsan. - Amúgy nem azért, de nem tudom a neved...
- ...?
- Mi az?
- Nem ismersz fel?
- Kéne?
- George Shelley vagyok, a union J-ből.
- Az valami együttes?
- Igen...
- Akkor azért van stylisted?
- Igen - Mosolygott, majd beküldött a ruhával a próbafülkébe.


- Szarul nézek ki! - Kiabáltam ki az öltözőből.
- Nem hiszem....Gyere ki!
- Nem megyek!
- Akkor én bemegyek!
- Ááá! Ne gyere!
- Akkor gyere ki!
- Nem megyek!
- Akkor megyek, és komolyan! - Mondta, majd lépteket hallottam meg tőlem 1-2 méterre. Felsikítottam, de csak közelebb jött, és végül benézett.
- Ajj! Ne már! - Takartam el az arcomat.
- Csinos! És most vedd fel a szemüveged!
- Még csak az hiányzik!
- Vedd már fel! - Emelte fel a hangját, de nevetett rajta. Sóhajtottam, majd magamra kaptam a szemüvegemet.
- Mosolyogj! - Vette elő a telefonját, majd lefotózott.
- Ne! - Kaptam ki a kezéből a telefont, de visszavette a kezemből, és mivel törpe vagyok, már nem értem el.
- Már fent is twitteren! - Mosolygott elégedetten.
- Hogy micsoda?!
- Nyugalom! Nézd meg milyen gyönyörű vagy! - Mutatta meg a képet.
- Nem igaz....
- Pedig de... És ezt te is tudod magadról, csaj nem akarod bevallani...
- Kérlek George.....Vedd le!
- Nem!
- Gyűlöllek! - Nevettem el magam.



George akaratom ellenére kifizette a ruhát, majd mivel nem volt kivételesen hideg, abba maradtam, bár még egy pulcsit vett hozzá. Harryt még mindig körülvették a rajongók.



- Amúgy téged hogy hogy nem támadnak le? - Kérdeztem.
- Mert a testőreim ott állnak a kávézóban - Mosolygott. - Amúgy hány éves vagy?
- 17 lettem nem rég... Te?
- 19... És? Szereted a One Directiont?
- Igen... - Mondtam, és komolyan is gondoltam.
- Akkor ezek szerint minket nem ismersz...De azért ha érdekel majd hallgass bele pár számba...
- Rendben!
- És esetleg... - Mondta, majd belenézett a szemembe, és éreztem, hogy nem tudott ellenállni.
- Na mi van öcsém? Csajozunk? - Lökte meg valaki hátulról. Felnevetett, majd beintett neki.
- Ő itt Josh... Ne haragudj rá...
- Nem gáz... Ő is bandatag?
- Igen...De van még Jaymi, és Jamie.
- Értem...- Mosolyogtam, majd éreztem, hogy közeledni kezd felém. A kezeit a derekamra helyezte, amitől remegni kezdtem. Nem voltam magamnál, de észhez kellett volna térnem. Egyre közelebb, és közelebb jött hozzám, amikor végre észhez tértem.
- Mit művelsz?
- Sajnálom! Nem direkt volt, csak.... Szép a szemed... - Hajtotta le a fejét. Értetlenkedve néztem rám, majd megfogtam a táskámat, a kezébe nyomtam a ruhámért a pénzt, majd indultam Harry felé, ahol már a test őr segített be.
- Na mizu cica? - Nyomott egy puszit a fejemre. - Amúgy mi van rajtad? Mind1....Az a lényeg, hogy dögös! - Karolta át a derekamat, majd szorosan magához húzott, és szenvedélyesen megcsókolt. Csók közben a keze a fenekemre lecsúszott, de vissza felhúztam a derekamra, de ugyan azt megcsinálta, amin már csak nevetni tudtam.
- Mehetünk? - Kulcsolta össze a kezemet az enyémmel.
- Igen! - Mosolyodtam el.
- Várj egy kicsit! Megyek köszönök Georgenek! - Nyomott egy puszit a fejemre, majd odaszaladt hozzá.
- Szia Ellie! - Jött oda hozzám kedvesen egy csapat lány. Vagy 50-en lehettek, és félni kezdtem, mert Directionerek voltak.
- Őm...Sziasztok! - Éröltettem egy mosolyt az arcomra.
- Kérhetnénk közös képet? - Kérdezte egy magas, szőke szép lány.
- Velem?
- Igen...Miért olyan meglepő? Biztos vagyok benne, hogy rengetegen kérnek tőled képet, hiszen gyönyörű vagy, és Harry barátnője!
- Hát....Igazából engem nem nagyon szeretnek a Directionerek...
- Miért nem?
- Talán mert csúnya vagyok - Mosolyogtam. - És bocsássatok meg, de pont ezért nem fogok most képet csinálni...
- Te most viccelsz? Te vagy a példaképünk! - Mosolygott egy tőlem kicsit magasabb 15 éves körüli lány. - Kérlek!
- Hát...Legyen! - Mosolyogtam, majd odaálltam hozzájuk, és egyesével, és csoportokban is le fényképezkedtem velük...Az a baj, hogy ők csak a Directionerek egy kicsi része....



Harry Styles szemszöge:



Georgevel elbeszélgettünk. Van egy lány neki, aki tetszik neki, meg minden. Én ránéztem Elliere, de sehol sem találtam sehol, de egyszer csak vakukra lettem figyelmes, és ott volt Ellie is, amin elmosolyodtam.



- Nézd haver! Ott van az a csaj! Gyönyörű, kedves, édes, és aranyos!... - Mutatott George Elliere.
- Haver....Ő a barátnőm! - Ráncoltam a szemöldököm.
- Hogy mi?!
- Ő a barátnőm...
- A barátnőd?
- A barátnőm!
- A barátnőd?
- A társam, a csajom, a szex partnerem! Hívd, aminek akarod!
- Ja oké....Bocsi....
- Nem baj....Biztos én is egyből rámozdultam volna! Na de mentem! Csá! - Pacsiztam le vele, majd Elliehez igyekeztem.
- Mehetünk cica? - Nyomtam egy puszit a fejére.
- Igen! Sziasztok lányok! - Köszönt el tőlük. Én is elköszöntem, ők is, majd mentünk.
- Nem fázol? - Kérdeztem, miközben ráadtam a dzsekimet. 6-szor belefért volna, amin felnevettem.
- Nem kell! Inkább én fázzak meg, mint te! - Vette le, majd a kezembe adta, de visszaterítettem rá, és nem engedtem, hogy levegye.
- Mit beszéltél Georgevel? - Érdeklődött. Húztam a vállamon.
- Semmit...
- Akkor?
- Csak majd nem lesmárolta a csajomat....
- De csak majd nem...Én veled vagyok Harry, és nem mással...
- Ne kezdj mentegetőzni. Tudom, hogy nem történt semmi, és hogy te leállítottad. És most már a 100%-os bizalmat is elérted nálam... - Nyomtam egy puszit az ajkaira.
- Miért? Eddig nem bíztál bennem? - Nézett rám ráncolt szemöldökkel.
- De, csak most már be is bizonyítottad, hogy bízhatok is benned - Mosolyodtam el, majd felszedtem a földről egy kis havat, majd megmosdattam, amitől felsikított.
- Harry! Fuss! - Nézett rám, és én rohanni kezdtem. Szakadtunk a kacagásól, és csak akkor vettem észre, hogy tényleg előle menekülök?! Megálltam, felkaptam az ölembe, majd belevágtam a nagy hókupacba, amitől felsikított. Futni kezdtem, ő utánam, és én sikeresen elestem, ő meg sikeresen rám. Felnevettünk, és hallottuk, hogy a körülöttünk lévő Directionerek is.
- Jól vagy? - Kérdezte, miközben felnevetett.
- Remekül - Mosolyogtam, majd egy puszit nyomtam a homlokára.
- Ellie! Én tényleg sajnálom....De nem adnád meg a számod azért? - Jelent meg George.

~Paperclip 6.fejezet

"Ha rajtam múlik akkor nem lesz az"

Sziasztok:) hát...Itt lenne ennek a blognak az első 18+-os része:) A gif lehet hogy kicsit durva, de szokjatok hozzá:) Nem fogok negatív hozzászólásokat kérni:) Amúgy lehet névtelenül is komizni, és most az egyszer megkérlek titeket, hogy hogyha olvassátok, akkor egy "igen"-t, vagy egy bármit írjatok:) de nem hírnévre vágyok, csak kíváncsi vagyok, hogy hányan olvassátok:)

Egy kérdés: Legyen több ilyen rész??:)

"A szerelem az élet... Ha elmulasztod a szerelmet, elmulasztod az életet..."

18+

Ellie Williams szemszöge:

Felkeltem, majd kipattantam az ágyból, és zuhanyozni mentem. Harry már fent volt....Vagyis nem hiszem, hogy az ágy alá esett volna. Megnyitottam pont jóra a zuhany csapot, majd alá álltam, és megmosakodtam. Utána megfésülködtem, fogat mostam, meg minden... Sminkelni nem szoktam magam max nagyon ritkán. Nem segít rajtam semmit. Így is úgy is ronda maradok. Magamra kaptam a törülközőmet, majd kimentem a szobámba, és a ruháim között kezdtem keresgélni. Azt is hamar megkerestem, majd hallgatózni kezdtem, hogy itt vannak-e a srácok, de nem hallottam semmit, szóval felvehettem a szemüvegem. Igen, szemüveges vagyok, de utálom. Nem tehetek róla, hogy rossz a szemem, és utálom a kontaktlencsét. Az a mai divatos szemüvegem van, de akkor sem vagyok hajlandó csak a szüleim, és rokonaim előtt felvenni. A 2 kutyusommal a kezembe mentem le. Lehuppantam a kanapéra, majd a laptopomat az ölembe vettem. A Directionerek még mindig utálnak....Nem csodálom. Én is utálnám magam.

A könnyeimmel küszködve olvastam el ezt:

'Kedves Ellie...

Húh... Hol is kezdjem? Elsőnek is... Te nem szereted Harryt....Te csak a hírnévre vágysz....Bár nem értem, hogy miért nem szakítottál még vele, mert hírnevet nem kapsz, csak utálkozást... Harry cica még gyerek... Nem gondolta azt meg, hogy veled járjon-e, vagy nem... Majd meglát engem, és biztos engem akar majd. Te egy kibaszott nagy, ribanc vagy... Fogadd el drága.... Van vagy 10 Directioner, aki szeret téged, de azok is utálni fognak előbb utóbb. Mi, akik nem szeretnek téged, sosem fogunk szeretni, mert ismerjük a nyomorék fajtádat. Csak kihasználod Harryt, hogy dugjon meg fele...Mi? Igazam van? Hát persze! Jegyezd meg: Nagyon jól vigyázz magadra drágám!

By:Directionerek

És ez még semmi... Írtak ennél már durvábbat is... Már bántottak is, és nem csak lelkileg... Én...Én ezt nem fogom sokáig bírni így.... Szeretem Harryt, és bele pusztulok, ha nem lehetek a Directionerek miatt együtt.

- Szia kicsim... - Nyitott be Harry, miközben a táskáját ledobta az ajtó mellett lévő puffra, majd rám nézett értetlenkedve. - Te....

- Nem, csak felpróbáltam! - Vettem le gyorsan magamról a szemüveget, de látszott Harryn, hogy nem hisz nekem.

- Szörnyen hazudsz! Vedd csak vissza!

- Nem!

- Miért nem?

- Mert ebbe még rondább vagyok.

- Ellie! Mit pofáztam el tegnap? - Kezdett el kiabálni. Megijedtem, majd lassan visszafordultam a laptopomhoz. Igazuk van a Directionereknek... Harry még gyerek, és azért jár velem, mert nem tud gondolkozni. Szomorú képpel kezdtem olvasni Miranda üzenetét, miközben a szemem sarkából ránéztem Harryre, aki még mindig dühös volt. Egy könnycsepp gördült le az arcomról, de gyorsan letörültem, hogy meg ne lássa, de késő volt. Leült mellém, lehajtotta a laptopot, az ölébe húzott, majd hosszadalmasan egy puszit nyomott az ajkaimra.

- Sajnálom... De fel foghatnád már, hogy nem vagy csúnya... - Suttogta szexysen a fülembe, majd a nadrágomat kezdte kigombolni, miközben megcsókolt. Bepánikoltam. nem tudtam, hogy mit csináljak, Fogadjam el, vagy szóljak neki...

- Harry... - Hajtottam le a fejemet.

- Mi az? - Kérdezte aggódva, miközben felálltam az öléből.

- Ne.... -Nyeltem egyet, közben egy pillanatra sem vettem le a szemem a parkettáról.

- Miért nem? - Kérdezte, majd kínjában felnevetett. A lábammal a parketta vonalait kezdtem piszkálni, és éreztem, hogy egy könnycsepp folyik le az arcomról. - Most megint mi a fenének sírsz?

- Nem tehetek róla... Érted?! - Emeltem fel a hangomat, majd feligyekeztem a szobámba. Egyből ráhasaltam az ágyamra, majd sírni kezdtem. Mi a faszomat tehetek arról, hogy érzékeny vagyok?! Így születtem, és elvileg Harry így fogadott el...Ajtócsapódást hallottam, de nem néztem a személyre rá. Csak annyit halottam, hogy Suzy ugatni kezd, de rászóltam.

- Figyelj... - Ült le mellém a barátom, majd valahogy behúzott az ölébe, de én akkor is kerültem a tekintetét. - Ne haragudj rám... Egyáltalán nem gáz, hogy szűz vagy még...Én voltam bolond, hogy azt hittem, hogy még alig töltötted be a 7-et, és már nem vagy szűz...Azt meg megértem, hogy sírsz.....Tudom imádom azt a kis érzékeny lelkedet... Te ezzel vagy teljes, és nekem így vagy tökéletes.... Szeretlek... Rendben? - Kérdezte, miközben az egyik ujját az állam alá helyezte, és felemelte a fejem, így kénytelen voltam belenézni a szemébe nézni. Enyhén bólintottam, majd lefeküdtünk. Szorosan magához ölelt, majd pihenni kezdtünk...

Harry Styles szemszöge:

Bár szűz, de nem baj... ha rajtam múlik akkor nem lesz az és kész....Majd ha el jön az ideje lefektetem....Ha már ő is úgy érti....Kitudja? Talán egy óra múlva elém áll, és azt kéri hogy dugjam meg....Na mind1... Majd csak le fog velem feküdni.... Bár nem csak azért vagyok vele, hogy lefektessem....Szóval értitek....

Ellie Williams szemszöge:

Az este elég jól telt Harryvel... csináltunk vacsorát, megnéztünk 2 filmet, egy vígjátékot, és egy horrort. A horroron totál féltem, amin Harry csak nevetett, de közben ölelt, és ez megnyugtatott. A srácok holnap délután jönnek, szóval a nap még a miénk. Miranda ma még a barátjánál, ahogy Austin is a barátnőjénél. Felöltöztünk, bár én tudtam, hogy felesleges, majd lementünk a konyhába.  Én egyenesen a hűtőt rohamoztam meg, majd kivettem a Nutellát. Lecsavartam a kupakját, majd 2 ujjammal belenyúltam, és amilyen szexysen csak tudtam, lenyaltam az ujjaimról. Harry felfigyelt, majd közeledni kezdett felém. A hátamhoz állt, majd a kezét éreztem meg a derekamon. Lassan elvette tőlem a Nutellát, majd felkapott, és beindult velem a szobámba. Ott heves csókolózásba kezdtünk. gyengéden de türelmetlenül ledöntött az ágyra, ő felém. Az ingét kezdtem kigombolni, de megállított. értetlenkedve néztem rá.

- Hagyd....Neked ez az első....Hagy csináljak most mindent én. - Kacsintott, majd szétszakította magán az ingét, közben egy pillanatra sem hagytuk el egymás ajkait. Az én blúzomat már kigombolta, majd levette rólam. Kicsatolta az övét, majd lerugdosta magáról a nadrágját, majd az enyémet is. - Totál dögös vagy... - Súgta szexysen a fülembe, majd a felső testemet kezdte kényeztetni az ajkaival. A nyomai égették a bőrömet, és minden egyes érintéstől kirázott a hideg. Halkan felnyögtem, majd éreztem, ahogy a barátom keze becsúszik a hátamhoz, és leszakítja rólam a melltartómat.

Harry Styles szemszöge:

Amint letéptem róla a melltartóját óriási mellei "kiugrottak" a helyéről, amin halkan felnevettem. Hihetetlen hogy már mióta kívánom őt, és végre... Gondoskodok róla, hogy ezt a napot soha életében ne felejtse el.

Ellie Williams szemszöge:

A nyelvei a melleimmel kezdett játszadozni, amit én halk nyögésekkel fogadtam. Lassan a melleimről letért, és lerántotta rólam a bugyimat. A nyelve megtalálta azt a pontomat, amire nagyon érzékeny vagyok, csak eddig még nem tudtam. Halk nyögések hagyták el az ajkaimat, és éreztem, hogy közel vagyok a csúcshoz. Ezt Harry is észrevette, és kérésre nem hagyta abba.Nyelve teljesen belém hatolt, mire elélveztem. Tisztára nyalt, majd mivel ő azt mondta, hogy én ne elégítsem ki őt, visszatértünk az eredeti pózba. Az ajkai az enyémre tapadtak, majd nyelve utat tört az enyémbe, és hevesen harcba kezdtünk, de végül döntetlen lett. Nyögtem egyet ezzel jelezve, hogy csinálja már. Vette az adást, majd a farkával többször végigsimított a bejáratomon, de nem volt elég. 

- Harr...ry.... Kérlek csináld....már.... - Nyögtem ki nehezen, majd a farkát a bejáratomhoz helyezte, és tövig belém dugta, amitől felsikítottam, és bekönnyesedett a szemem, amit észrevett, és emiatt kiszállt belőlem.

- Jó, nem baj, kezdjük megint... - Nyomott egy puszit a homlokomra, majd a farkát a bejáratomhoz helyezte, és lassan belém hatolt. Ezúttal csak felsikítottam, de Harry befogta a számat az ajkaival azért is, mert teljesen belém nyomta magát. Amikor már csak az élvezet maradt elengedte az ajkaimat, én meg hol halk, hol hangos "Ahh..."-zásba kezdtem. Egyre gyorsabban ki-be járkált bennem, de nem volt annyira gyors.

- A kurva életbe Harry gyorsabban! - Ordibáltam el magam, és nem kellett neki 2-szer mondani, hatalmasakat döngetett rajtam. De tényleg....Már összecsattant a bőrünk....Nem bírtam tovább alul lenni, helyet cseréltünk, de közben egy pillanatra sem szállt ki belőlem. A keze a derekamon volt úgy....Kb....3 másodpercig, mert egyből lecsúszott a fenekemhez, és rohadt erősen markolászni kezdte.

- Tudsz róla milyen jó segged van? És hogy milyen nagy kemény melleid vannak? - Kérdezte egy huncut mosollyal. Én megforgattam a szemeimet, majd tovább folytatta. 

- El fogok...men...menni... - Nyögtem, majd abban a pillanatban elélveztünk. Pár levezető lökés után fáradtan leestem róla. Betakart minket, majd szorosan magához ölelt.

- Szeretlek cica... - Nyomott egy puszit a homlokomra.

- Én is téged... - Mondtam, majd átkaroltam, úgy aludtunk még el.