~Paperclip 3.fejezet

 "És akkor már mondhatjuk ezt az első csóknak?"

Sziasztok:D Közkívánatra ez hosszabb lett:) Eléggé....Lehet....Hogy a csókos rész egy kicsit "nyálas" azok a giffek, de nekem megtetszettek:) Jó olvasást, és szívesen fogadok komikat is!:)♥

Másnap reggel 7 körül ébredtem. Ránéztem az órarendemre, és tánc, és dráma lesz... Remek! Nem tudok táncolni... Vagyis lassúzni nem... A többiek már fent voltak, csak én voltam még kómás. Gyorsan összeszedtem magam, és mentem le az ebédlőbe reggelizni. Rántotta volt, amit szeretek. Leültem Eleanorék mellé, és azt vettem észre, hogy Louék közelednek felénk, és ezúttal 10 lábat láttam, de az a állítólagos Harry elvolt takarva. Lou leült El mellé, Liam Stella mellé, Niall meg mellettem foglalt helyet. Bár az emberek kezdtek Harry körül fogyni, ő elment, és még csak nem is láttam... Leült a szomszéd asztalhoz.

- Szerintem nem vett észre téged... - Húzott a vállán Zayn, majd befurakodott mellém.

- Beszélek vele... - Álltam fel, de Lou egyből leültetett. 

- Hagyd egy kicsit! Majd én megyek! - Állt fel Lou, majd odasétált Harryhez, és leült mellé, de szó sem volt rólam. Nem bírtam tovább, felálltam, majd odasétáltam hozzá.

- Őm...Szia... - Vakartam meg szégyenlősen a tarkómat. Louisval még mondott pár szót, majd rám nézett. Hirtelen a nevetés lefagyott az arcáról, és már csak az a.... olyan....olyan csodálatosan nézett rám...

Harry Styles szemszöge:

Nem gondoltam volna sosem, hogy ilyen az új lány. Teljesen elámultam benne. Totálisan beleszerettem, és meg akarom őt szerezni bármi áron.

- Hahó Styles! A földön vagy még? - Csettintett Louis az orrom előtt. - Már legalább 2 percre próbálunk észhez téríteni.

- Bocs... - Ráztam meg a fejem. - Szia! Harold Edward Styles vagyok, de csak Harrynek szólíts! - Álltam fel, majd egy egy puszit nyomtunk egymás arcára. Rohadtul jó illata volt... Olyan vattacukor, de nem volt befújva. Én csak álltam abban a helyzetben, mint amikor puszit adtam neki, és a haját szagolgattam.

- Jól vagy? - Nézett rám értetlenkedve.

- Hmmm?? - Húzódtam el tőle, mint ha mi sem történt volna.

- Beszélhetnénk? - Kérdezte. Én ránéztem Loura, hogy mennyen el. - Nem kell elmennie, csak egy kérdés... Van valami bajod velem?

- Mi? - Ráncoltam a szemöldököm.

- Van valami bajod velem, hogy durcáztál tegnap?

- Nem... Csak fáradt voltam... 

- Na persze! - Paskolta meg Louis a hátamat.

- Tényleg csak fáradt voltam... - Néztem Louisra, aki értette a célzást, és elment. - Nem akarsz leülni? - Mosolyogtam.

- Bocsi, de nem....

- Miért nem? - Szomorodtam el.

- Nem tudom... De nem tartom valami jó ötletnek...

- Kérlek..! - Néztem rá kiskutyusszemekkel, majd látszott rajta, hogy megadja magát. Elmosolyodtam, majd kihúztam neki a széket, majd leült.

- És, hogy kerülsz Londonba?

- Őm...Anya erőltette igazából ezt az utat. Apát sok éve nem láttam, és...Tudta, hogy hogy ha nyáron jövök, így se úgy se fogok eljönni. Így hát gondoltuk, most eljövök...

- És megbántad, hogy jöttél?

- Még 3 napja vagyok itt...Egyedül a barátom a baj...

- Ja! Bocsi... Nem tudtam, hogy van barátod...

- Nem, nincs.... Amikor idejöttem akkor szakítottunk.

- És...akkor...esetleg...talán....nem adnád meg...a telefonodat...?

- Mimet?

- Úr isten! Mi a fenét mondtam?! - Fogtam be a számat.

- Őm...

- Bocsi.... Nem adnád me....- Mondtam, de megálltam, mert belenéztem azokba a gyönyörű szemekbe.... Csak dadogni, és "Őőőőőm"-özni, és "Aammmm"-ozni kezdtem. Kicsit sem nézhetett hülyének, de hát nem tehetek róla. Totálisan oda vagyok érte.

- Harry! Jól vagy? - Ráncolta a szemöldökét, majd a kezét a homlokomra tette. Érezte, hogy lázas vagyok. - Forró a homlokod. Gyere! Mennyünk el a suli nővérhez...- Nyújtotta a kezét, amit örömmel fogadtam el, majd a nővérhez igyekeztünk.

- Szóval Harry... Kaptál láz csillapítót, és azóta nincs lázad. Ha esetleg még is rosszul éreznéd magad, gyere vissza. - Mosolygott kedvesen a nővér.

- Köszönöm! Viszlát! - Pattantam fel, majd mentem fel a szobámba.

 Egész délelőtt rosszul éreztem magam, szóval nem kellett bemennem órára, mondjuk most csak azt sajnálom, hogy nem lehettem Ellievel. Nagyon kedves, és gyönyörű lány. Meg akarom ismerni, és azt akarom, hogy az enyém legyen. Felmentem a szobánkba, és csodák csodájára,  lányok is bent voltak. Ahogy láttam felelsz vagy merszet játszottak. Louison már nem volt póló, Zayn már csak egy boxerben volt, Niallen minden volt, ahogy  Ellien is. Mirandán volt egy nadrág, meg fehérnemű. Eleanorról csak a zokni hiányzott, ahogy Stelláról is. Iazuráról hiányzott a nadrágja, és gondoltam én is beszállok már... Vagyis miért is nem? Ha vetkőzősen játszunk, akkor benne vagyok.... Hátha meglátom Elliet fehérneműbe, vagy esetleg.....Értitek.....

- Te is játszol? - Húzott le maga mellé Louis, majd pörgetett. Louis kérdez Ellietől. - Ellie!

- Felelek! - Mondta.

- Már csak 2-szer felelhetsz! 

- Rendben! Kérdezz!

- Ki a leghelyesebb pasi innen?

- Itt a zoknim! - Vette le egyből, szóval kicsit szégyelli a választ.

- Nem, az nem ér! - Mondta Louis, majd Ellie sóhajtott, és levette a pólóját. Mi hangos "Úúúúúú"-zásba kezdtünk. Én nem bírtam levenni róla a szemem. Hihetetlen csinos, és dögös volt. Már csak egy nadrág, és fehérneműk voltak rajta, de ha rajtam múlik, azok is lekerülnek róla.

- Okés, te pörgetsz! - Mondta Lou, majd Ellie pörgetett. Az üveg másik vége Eleanorra jutott.

- El! Felelsz, vagy mersz?

- Merek!

- Akkor...fogd meg Louis farkát! - Nevetett. Mi is felnevettünk majd Elre néztünk, aki levette a pólóját, majd pörgetett. 

- Hmmm...Ellie! - Mosolygott Eleanor sunyi mosollyal. - Felelsz, vagy mersz?

- Merek... 

- Szaladj át így az egész sulin! - nevetett El. Ellie magára nézett, és tudtuk, mi fog most következni. Kigombolta a nadrágját, majd vett egy nagy levegőt. Körbenézett, mivel mindenki őt nézte, majd megforgatta a szemeit, és lekerült róla a nadrág. Egy francia bugyi volt rajta. Zayn kezdett merevedni, amit én, és Lou észrevettünk, és csak röhögni tudtunk rajta. 

- Te pörgetsz... - Néztem végig Ellien, majd pörgetett. 

- Niall! - Mosolygott. - Mond rám azt, hogy csúnya!

- Nem!

- Akkor vedd le valamidet!

- Rendben! - Mondta, majd levette a pólóját, és pörgetett.

- Ez nem lehet igaz! Mindig én vagyok! - Emelte fel a hangját.

- Ugye tudod, hogy nem lehet már kiszállni? - Mosolygott kanosan Louis. 

- Most visszavágok.... - Mosolygott bosszús mosollyal Niall. - Csókold meg Harryt! - Mondta.

Ellie hirtelen felkapta a fejé, majd a szemöldökét kezdte ráncolni. 

- Nem!

- Miért nem? - Kérdezte Niall, majd mindenki őt kezdte nézni.

- Mert nem járok vele, meg amúgy is! Alig ismerem!

- De az nem akadály, hogy ne szeresd! - Vágott rá Louis.

- De ki mondta, hogy szeretem?

- Miért? Nem? - Kérdezte Zayn, Niall, Louis, és Liam kórusban.

- Fejezzétek már be! Csak ma ismertem meg!

- Csókold meg, és leszállunk rólad! - Mosolygott kanosan Zayn. Ráncolt szemöldökkel nézett rám, de tudtam, hogy ő is kb úgy áll hozzá a dologhoz, mint én. 

- Na? - Ráncoltam a szemöldököm. Végre meg akartam csókolni. 

Sóhajtott, majd közeledett hozzám. Én török ülésben ültem. Ő elém térdelt, majd a két kezét a vállaimra helyezte. Mélyen belenéztünk egymás szemébe, és láttam rajta, hogy csak az a baja, hogy nézik a többiek is. Szóval felpattantam, felkaptam az ölembe, majd kivittem a folyosóra, ahol szerencsére senki sem volt. Letettem, majd csak akkor vettem észre, hogy milyen kicsi. A kezem a derekára került, ő a nyakamat karolta át, amennyire már elérte. Érhetett nekem max a mellkasomig. Próbált lábujjhegyre állni, de semmi... A kezem lecsúszott a combja hátuljára, majd felkaptam, és a csípőm köré fontam. Nem bírtam magammal, megcsókoltam. Hihetetlen puha ajkai voltak, és rohadtul jól csókol. A nyelvem kitört a számból, majd végignyaltam az ajkain, közben hagyott nekem egy kis rést. Még senkivel sem volt ilyen jó csókom, mint vele. Minden egyes másodpercét kiélveztem, de ahogy láttam rajta, ő is. Vagyis remélem. Egy jó 10 perc csók csata után Louis zavart meg minket.

- Khm.... - Kopogott, amin mind a ketten megijedtünk.

- Nem látod, hogy dolgunk van? - Néztem rá lenézően. 

- Okés, de jöhetnétek már. 

- Ok, megyünk - Tettem le az ölemből, majd még egyszer utoljára végignyaltunk egymás nyelvein, amit mind a ketten egy kis mosollyal fogadtunk.

- Hmm.... Csak csók volt?! - Nevetett Zayn, amint beléptünk. 

- Egy dologban egyezzünk meg... Nem elmondani senkinek, a mai játékot...Rendben? - Nézett Ellie mindenkire. Mi csak bólogattunk, bár nem szívesen.

- Hány óra van? - Kérdezte Miranda.

- 16...

- Nekem focira kell mennem! - Szedte össze a ruháit, majd kiment. Ellie is összecuccolta a ruháit, majd kiment, én utána.

- Ellie! - Kiáltottam a folyosó másik végére, mert már ott járt, ott is a szobájuk ajtajában Intett, hogy nyugodtan mennyek, így hát mentem is, de sajnos mire oda értem, már fel volt öltözve.

- És akkor már mondhatjuk ezt az első csóknak?

- Nem...

- Miért nem?

- Mert ez más volt... Ez nem szerelemből jött hanem kényszerből...

- Ezt te sem gondolod komolyan.... Azért nekem sem ez az első csókom! Csak tudom, hogy egy lány mikor csókol kényszerből, vagy mikor szerelemből!

- Jó Harry! Akkor én meg szeretetből csókoltam!

- Nem! Te szerelemből csókoltál! - Dőltem hátra elégedetten egy puffra.

- Nem igaz! - Dobta nekem az egyik kispárnáját.

- De akkor is igaz! - Dobtam vissza, és "véletlenül" a seggére céloztam.

- Harry! Nem igaz! - Nevetett, majd a fejemhez vágta a párnát.

- Na igen? - Ragadtam meg a derekánál majd az ölembe húztam, és birkózni kezdtünk, amin persze nevettünk. Néha felsikított, de nem bírt velem. Nem csodálom. Egy kis törékeny nád szál lány, de még is imádom...

- Akkor lehet ez az első csók? - Nevettem, amikor már elértem, hogy én kerüljek felülre. Az két kezemmel lefogtam a csuklóját, majd a feje 2 oldalára szorítottam. A térdemmel a csípője 2 oldalán térdeltem. Ha valaki bejönne, biztos, hogy félreértené, hogy mit csinálunk.

- Hogy a fenébe bírtál legyőzni? - Nevetett.

- Lehetsz vagy....36 kiló...

- 35 vagyok, ki kérem magamnak! - Nevetett édesen.

- Ti meg mit csináltok?! - Nyitott be a szoba ügyeletes. Gyorsan leszálltam Ellieről, majd elpirulva felálltunk.

- Semmit, csak...játszottunk... - Húztam a vállamon.

- Na persze! Csak óvatosan! - Kacsintott, majd kiment. Felnevettünk.

- Tudok egy "titkos szobát". nincs kedved ma velem ma ott aludni? - Mosolyogtam.

- Nem! - Vágta rá egyből.

- Ne értsd félre - Ráncoltam a szemöldököm.

- Ja... Úgy igen... És hol van ez a szoba?

- Gyere! - Indultam kifelé, közben összekulcsoltam a kezét az enyémmel. Bementünk a raktárba.

- Ez a raktár. Még ágy sincs!
- De a raktár mögött, van egy folyosó! - Vettem elő a zsebemből a kulcsot, majd egy posztert arrébb sepertem. Mögötte volt egy ajtó. Egy hosszú folyosón végigmentünk, majd beléptünk a mi szobánkba. Ez már amúgy az északi szárnynak a padlására átnyúlik, de a tanárok nem tudnak róla, hogy nálam van a kulcs. Vagyis hogy nálam is van. Van összesen 15 szoba. Egy szobába egy francia ágy. Én mindig itt alszok, ahogy Louis Eleanorral, Liam Stellával, meg minden pár... Vagyis van olyan, aki csak barátjával alszik itt, mint pl én már aludtam Louisval, vagy most Ellievel... Ha ő azt mondja, hogy még nem járunk, hát legyen.... Így is úgy is járni fogunk, szóval.....

*

Ellie Williams szemszöge:

Éjszaka hajnal 1 körül vonult el mindenki aludni. Szerencsére Harry elmondása szerint a szoba ügyeletes ilyenkor már nem jár, de nekem vissza kéne mennem a macimért, mert ott hagytam, és anélkül nem tudok aludni, bár nem akarom, hogy tudja Harry, hogy macival alszok, vagy hogy félek a sötétben. Ő már aludt, de mivel sötét volt, nem mertem elmenni a macimért, így hát csak forgolódni tudtam.

- Mi a baj? - Hallottam meg egy fél óra múlva Harry hangját.
- Felébresztettelek? - Ráncoltam a szemöldököm.
- Nem, eddig is ébren voltam. Na de baj van?
- Nincs... - Hazudtam.
- Na! Mi a baj? - Ölelt szorosan magához.
- Ki fogsz nevetni!
- Nem foglak!
- A macim....
- Mi van vele?
- A szobámban van... És nem tudok nélküle aludni....És félek a sötétben... - Mondtam. Felnevetett. - Látod? Mondtam, hogy ki fogsz nevetni! - Húzódtam el tőle.
- Most azért nevetek, mert neked fogalmad sincs arról, hogy ez milyen édes dolog - Húzódott az arcára egy féloldalas mosoly, majd a hajamat betette a fülem mögé. Felállt, majd mielőtt megkérdeztem volna, hogy hova megy, kiment.

5 perc múlva visszajött a macimmal a kezébe. Egy szál boxerben volt amúgy Harry. Totál jól nézett ki. Kidolgozott kockás has... Nagyon ott van...

- Így megfelel? - nyújtotta át nekem a macimat, majd befeküdt mellém az ágyba.
- Igen, köszi! - Mosolyodtam el, majd szorosan magához ölelt. A szívem heves vágtába kezdett, és már csak attól féltem, hogy meghallja. Egy puszit nyomott a homlokomra, majd egymása karjaiban elaludtunk...