~Paperclip 2.fejezet

"Ki vagy te?!"

Sziasztok:D! Nem lett a legjobbxdd olyan fura lettxdd De azért komikat fogadok szívesen!:)  Jó olvasást!:)

"Nem lehetsz öreg, és bölcs ha sosem voltál fiatal, és őrült"

Megkajáztunk, elmentünk várost nézni, majd mivel éjfél lehetett, és kezdett csábítani a buli vágy, gondoltuk jobb, ha haza megyünk.

*

- Szia kicsim! - Fogadott apa a nappali közepén.
- Szia apa! - Öleltem át.
- Szia Ellie! Én Cindy vagyok! - Állt mellém egy apával egykorú körüli kedves, szimpatikus nő.
- Ő itt a barát nőm - Mosolygott apa, majd egy puszit nyomtak egymás ajkaira.
- Üdv Cindy! - Mosolyodtam el.
- Nyugodtan tegezhetsz! Sokat hallottam már rólad! - Ölelt át.
- Ő itt Miranda - Húztam magam mellé a bambuló barát nőmet.
- Szia Miranda! - Mosolygott Cindy, majd átölelték egymást.


Beszélgettünk még egy kicsit, majd úgy döntöttünk, aludni megyünk, hiszen holnap hétfő, és be kell mennünk a suliba. Már apciék elintéztek mindent, szóval...Már csak az órarendek kellenek... Remélem egy óráink lesznek Mirandával... Nem akarok olyan magányosan üldögélni. Nem szoktam nagyon merni barátkozni, de nem tehetek róla. Szerény vagyok, amit ki nem állhatok magamban... Utálom magam!


Másnap reggel 6-kor keltünk. Lezuhanyoztam, megmosakodtam, elrendeztem, amit el kell rendeznem, majd felkaptam az oldal táskámat. Apának van egy Audija  amit kölcsön adott nekem, azzal mentünk. Út közben rendesen megbámulták a kocsit, aminek Miranda persze örült, de én zavarban voltam. Nem akarom azt, hogy azt higgyék rólam, hogy apuci elkényesztetett kiscicája vagyok. Amikor pár fiú meglátta, hogy lányok ültek a kocsiban, megállítottak minket. Vagyis csak akartak, továbbhajtottam.


- Sziasztok! - Lépett mellénk egy elég helyes, kinézetre kedves fiú. - Will vagyok! Csak azt szeretném megkérdezni, hogy tiéd a kocsi?
- Őm...Szia... Nem, az apukámé. Csak most költöztünk egy időre ide, éééés... Kölcsönadta... - Dadogtam. Elmosolyodott.
- Hát...Szép darab - Mosolygott ismét. - Megtudhatnám a neved?
- Én Miranda vagyok! Ő meg Ellie! - Lépett közelebb Miranda.
- És? Újak vagytok ezek szerint... Igaz?
- Igen! - Bólintottunk.
- Nem kértek idegen vezetést?
- Nagyon jó ötlet! - Vágott bele a szavamba Mirranda, majd belekapaszkodott Will karjába, úgy mentek ők elöl, én meg hátul, amin csak nevetni tudtam.


- Éééés itt lenne az igazgatói iroda. A régi szép emlékek! - Nevetett. - Mindent megmutattam, de ha még kell valami, nyugodtan szóljatok! - Mosolyodott el, majd elment.


Mi beléptünk az igazgatóhoz, majd elintéztük a dolgainkat. Megkaptuk az órarendünket, és egy héten 8 óránk van külön. Még most bejárósok vagyunk, de úgy döntöttünk, hogy bentlakásosnak maradunk. Kíváncsi leszek...

Most kémia órám van, Mirandának pedig matek. Sajnálom szegényt! Mindig is utálta a matekot. Beléptem a terembe, és azt vettem észre, hogy minden szem pár rám szegeződött.


- Őm... - Szólaltam meg, de egy hang sem jött ki a számon. Csend volt. A csendet egy nagy fütyülés szakította meg, ami nekem szólt.
- Hé! Új lány! - Intett nekem egy barna hajú, gyönyörű lány. Odamentem hozzá. - Ülj le! - Mosolygott kedvesen. - Eleanor vagyok! Te meg....
- Szia! Én Ellie vagyok. - Ültem le, majd arra lettem figyelmes, hogy egy csapat fiú közeledik hozzám.
- Szia szépség! - Bökte meg valaki gyengéden a hátam. Megfordultam, és egy magas, feketés hajú helyes srác volt az. - Tye vagyok az! Te meg Allie...
- Őm...Ellie vagyok... - röltettem egy mosolyt az arcomra.
- Na? És hogy hogy ide kerültél? Nem mint ha me, örülnék neki, csak... Kíváncsi vagyok.
- Los Angelesből jöttem, 17 vagyok, ééééés....2 hónapig leszünk itt a barát nőmmel, Mirandával Londonba. - Mondtam, és abban a pillanatban bejött a tanár.
- Üljetek le! - Tette le a könyveit az asztalra. - Sziasztok! Mint tudjátok, új diák érkezett. Ő itt Ellie Williams! - Állított fel akaratom ellenére. Én csak egy halvány mosollyal fogadtam. - El kell ülnöd Eleanor mellől! Csak beszél, és beszél!
- Nem is! - Vágott rá El.
- Akkor úgy lesz, hoooogy.... Eleanor átül majd Niall mellé, Louis átül Zayn mellé, Harry meg majd melléd, ha egyszer nem lesz koncertjük suli időben.
- Őőő...Rendben?!
- De én szívesen maradok Ellie mellett! - Kezdett el durcizni El, amin felnevettem. A tanár mérges szemekkel nézett rá. Megadóan felállt, majd elcuccolt az egyik üres padra, ahol most elvileg Niallel ülnek.


Az óra elég unalmasan telt. Én csak inkább a térképet nézegettem, amit még adtak nekem a többiek a suliról....vagyis az északi szárnyat. Van északi szárny, ott vannak a normálisabbak. Van a déli, ott nem tudom, hogy kik vannak. A nyugati, és a keleti szárnyon vannak a szobák ahova fogunk költözni majd. Egy szobába 4 emeletes ágy van, vagyis 8-an beférnek oda. Eleanor meghívott engem, és Mirandát az ő szobájukba, mert ők csak hatan vannak. De nem azért, mert nem lehetnének többen, csak nem akartak senkit sem beengedni. Van még valami Stella, Izaura, és még nem tudom, hogy kik. Nem ismerem őket, de kíváncsi vagyok rájuk. Miranda ki fogja őket készíteni, bár a szobák szabályzatában nem láttam, hogy a szobatárs nem lehetne idióta. Egy szabály volt: Fiúk, és lányok egy szobában nem lakhatnak.


- Na, hogy tetszik a suli? - Kérdezte a semmiből előjött Will.
- Jó...Te bentlakásos vagy?
- Igen - Mosolyodott el. - Mos éppen hova tartasz?
- Ebédelni indultam... - Mosolyogtam.
- Én is oda megyek... - Mosolygott, majd együtt elindultunk az ebédlőbe.


Kihúzta nekem a széket. Ott ült Eleanor, Miranda, Tye, Én, és még kettő szőke lány. Gondolom ők lehettek Stella, és Izaura.


- Szia Ellie! - Köszöntek kórusban, amin felnevettek.
- Sziasztok! Gondolom ti vagytok Izaura, és Stella.
- Igen... Ő Stella, én Meg Izaura. - Mutatott elsőnek egy kicsit kisebb lányra, majd magára Izaura. Kedvesek voltak.
- Amúgy kik vannak a déli szárnyban?
- Ott vannak a Directioner lányok... Ennyi a különleges... Az északi szárnyban, ahol most mi is vagyunk, nincs Directioner lány, se fiú... A déli szárnyban pedig vannak Directioner lányok, és normális fiúk... - Mosolygott Eleanor. - Mondjuk én Directioner vagyok, de másképp. Én nem támadom le őket. - Pirult el.
- Ó igen? És hogy van Louis? Kezdte el lökdösni Tye. Felnevettünk.
- Miért Stella? Neked hogy van Liam? - Kérdezte Will. Ismét felnevettünk.
- Amúgy kik ők? - Értetlenkedtem.
- A One Direction nevű együttes... Liam, Louis, Niall, Zayn, és Harry.
- Éééértem.... - Mondtam.
- És amúgy Ellie! Neked most van barátod? - Kérdezte Tye, és abban a pillanatban eszembe jutott Mike, hogy nem hívtam fel, de biztosan keresett otthon, és anya szólt neki.
- Nincs... - Mondtam.


Harry Styles szemszöge:

- Hallottad a hírt? - Terelődött valahova ide a téma, miközben ültünk a kocsiba, és a suliba indultunk.
- Nem... - Húztam a vállamon.
- Jött 2 új lány. És az egyik melletted ül kémián....Meg minden közös órátokon.
- Most minek? Nem volt nekem jó Zayn mellett?
- És most én ülök Zayn mellett...
- Remek! Ki tudja mennyire lúzer a csaj...
- Haver! Nem ismered! Miért ítélkezel? - Nézett rám lenézően Niall.
- Akkor is! Most mért pont engem kellett az új lány mellé ültetni??
- Harry! Fejezd be! - Emelte fel a hangját Niall. Jellemző amúgy, hogy ki áll a lányokért... De talán igaza van...
- Rendben, bocs haver... - Forgattam meg a szemeimet. Hazaugrottunk a cuccainkért, majd mentünk be a suliba.


Ellie Williams szemszöge:


Mi közben felhívtuk apciékat, hogy hozzanak be ruhát... Már maradunk... Gondoltuk kimegyünk az udvarra kicsit. Jó idő volt, hát miért is ne? De kimentünk, és 5 perc múlva el kezdett esni az eső. Már délután nem volt tanítás, szóval ültünk a szobánkban. Én Miranda felett voltam az emeletes ágyon, mellettem Eleanor, alatta az egyik lány, Emily, é Stella meg Izaura alatt volt.

- Szia kicsim! - Lépett be egy fehér pólós fiú, rajta sötétkék, vagy fekete csíkokkal, és piros nadrágban volt. Eleanorhoz sietett, gondolom ő lehetett akkor Louis. Bejött egy másik srác is. Neki is barna haja volt. Ő Stellához sietett. Ő ezek szerint Liam lehet...
- Őm.. Sziasztok! - Lépett be szerényen egy szőke hajú srác. - Szia! - Niall Horan vagyok! - Fogott velem kezet.
- Én Louis Tomlinsonn vagyok, ő pedig Liam Payne! - Lépett mellém a csíkos pólós fiú, majd átölelt hülyén.
- Ő Zayn! - Mutatott Liam az ajtóban álló fekete rossz fiúsan kinéző helyes pasira. Egy szia t intettem neki, amit egy féloldalas mosollyal fogadott.
- Én Ellie Williams vagyok... - Mosolyodtam el. - Nem ti vagytok az a One Direction?
- De, mi vagyunk! - Mosolygott Niall.
- De nem 5-en vagytok?
- De, csak Harry most durcázik.
- Miért?
- Hát... Miattad...
- Mert? Mi rosszat tettem? - Ráncoltam a szemöldökömet.
- Mert hogy Harry melletted ül. - Mondta... Húztam a vállamon, majd tovább beszélgettünk.

*

Éjfél körül aludtunk el, de én éhes voltam. Felvettem egy csőgatyát, egy inget, belebújtam a papucsomba, majd elindultam le a harmadik emeletről a földszintre, ahol a konyha van. Amikor mentem a folyosón, lépteket hallottam meg magam mögül. Vagyis olyan osonós lépteket. Megfordultam, de nem volt mögöttem senki. Félni kezdtem... Amúgy is félek a sötétben, de most.... Egyre gyorsabban kezdtem menni, már szinte futottam. A konyhához át kell menni a kerten is, amibe bele fogok pusztulni. Én olyan 5 éves szinten vagyok amúgy. Kicsi vagyok, de nagyon, félek a sötétben, nem tudok a plüss mackóm nélkül aludni, és...Ennyi....De szerintem ez is elég... Hirtelen egy kezet éreztem meg a karomon. Megfordultam, de mivel sötét volt, nem láttam semmit, csak hogy világított egy zöldes kék valami. Felsikítottam, majd tökön rúgtam, és rohanni kezdett. Ő összeesett, és csak akkor vettem észre, hogy ez egy fiú volt, amikor tökön rúgtam.

- Vááárj... - Nyögte ki nagy nehezen. Megálltam, majd visszanéztem rá.
- Mit akarsz, és ki vagy? - Kezdtem el hátrálni, amikor nagy nehezen felállt.
- Nyugi... - Nyögte. - Nem készültelek bántani...
- Mit akarsz?! - Emeltem fel a hangom, miközben belevágtam a szavába, és mielőtt mondhatott volna bármit, elrohantam vissza a szobámba. Ő utánam, de sikerült leráznom, szóval nem látta, hogy melyik szobába megyek...